Azt gondoltam a szabadságom határtalan lehetőséget biztosít ahhoz,hogy végre az írásnak szenteljem minden egyes percét. Nos ember tervez…Nem tudtam kibújni háziasszonyi bőrömből. Ennek a következménye az lett, hogy házunk összes helyiségét szemrevételeztem és levontam a következtetést: ráférne egy nagyon alapos takarítás, átrendezés, fölös tárgyak zsákolása(kezdem belátni, nem lehet mindent megőrizni), és amennyire az a nélkülözhetetlen anyagi háttér engedte, új bútordarabok beszerzésére is szükségünk lett . Mert nőnek a gyerekek, s velük együtt a ruhaméret, meg változik a stílus is: ördögi metálosból unikornisos rózsaszínes, sportosból elegáns, normálisból indiai hipszter, vagy esetleg a teljesen mindegy változat.
Érzékeny vagyok. Annak ellenére,hogy az idő múlása és az élet megpróbáltatásai,mint másokat is, igyekezett engem is többé -kevésbé edzettebbé tenni. Szeretnék most néhány sorban emlékezni hűséges családtagunkra,Columbora.
Ő egy német juhász kutya volt. 6 éves. A családomé. Családtag .Júliusban hunyt el. Számtalanszor tapasztaltuk, hogy jóságával, türelmével, értelmével annyi mindent adott számunkra, amit embertársainktól soha vagy ritkán kaptunk meg. Hűségesen követett bennünket, mindenkinek ismerte a személyiségét, a gyerekeknek a legjobb játszótársa lett, és betegségét példamutató türelemmel viselte. Őrzött, védett minket. Mindenkit meghallgatott. Tekintete annyi mindent elmondott, mintha beszélt volna hozzánk. Nagyon szerettük. Emléke mindig velünk lesz. Columbo.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: