Azt gondoltam a szabadságom határtalan lehetőséget biztosít ahhoz,hogy végre az írásnak szenteljem minden egyes percét. Nos ember tervez…Nem tudtam kibújni háziasszonyi bőrömből. Ennek a következménye az lett, hogy házunk összes helyiségét szemrevételeztem és levontam a következtetést: ráférne egy nagyon alapos takarítás, átrendezés, fölös tárgyak zsákolása(kezdem belátni, nem lehet mindent megőrizni), és amennyire az a nélkülözhetetlen anyagi háttér engedte, új bútordarabok beszerzésére is szükségünk lett . Mert nőnek a gyerekek, s velük együtt a ruhaméret, meg változik a stílus is: ördögi metálosból unikornisos rózsaszínes, sportosból elegáns, normálisból indiai hipszter, vagy esetleg a teljesen mindegy változat.
Érzékeny vagyok. Annak ellenére,hogy az idő múlása és az élet megpróbáltatásai,mint másokat is, igyekezett engem is többé -kevésbé edzettebbé tenni. Szeretnék most néhány sorban emlékezni hűséges családtagunkra,Columbora.
Ő egy német juhász kutya volt. 6 éves. A családomé. Családtag .Júliusban hunyt el. Számtalanszor tapasztaltuk, hogy jóságával, türelmével, értelmével annyi mindent adott számunkra, amit embertársainktól soha vagy ritkán kaptunk meg. Hűségesen követett bennünket, mindenkinek ismerte a személyiségét, a gyerekeknek a legjobb játszótársa lett, és betegségét példamutató türelemmel viselte. Őrzött, védett minket. Mindenkit meghallgatott. Tekintete annyi mindent elmondott, mintha beszélt volna hozzánk. Nagyon szerettük. Emléke mindig velünk lesz. Columbo.